Blog

Latest News
Utazás Szlovéniába: mit lehet megnézni egy hétvége alatt?

Utazás Szlovéniába: mit lehet megnézni egy hétvége alatt?

Bár számos hétvégi út megoldható repülővel is péntek esti indulással és vasárnap esti hazatéréssel, mi most az autózásra és egy szomszédos országra voksoltunk mikor eldöntöttük: irány Bled!

Azaz nem egészen. Kihasználva az autó nyújtotta rugalmasságot, a szomszéd községben, Koritnoban szálltunk meg, így jobb áron találtunk egy számunkra megfelelő apartmant, mint közvetlenül a Bled-i tónál. Péntek délután indultunk és este 10 körül értünk a szállásra, ahol a vendéglátónk széles mosollyal és helyi áfonyalikőrrel várt minket (erről még lesz szó). Tehát abszolút szabi nélkül utaztunk és igen tartalmas hétvégét töltöttünk ebben a mesés országban.

Bled-i tó

Szlovénia első számú látványossága: a Bled-i tó

Másnap reggel bepattantunk az autóba és átmentünk Bledbe, ami körülbelül 10 perc Koritnóból. Leparkoltunk, majd lesétáltunk a tóhoz és közben azon gondolkodtam, hogy vajon miután többszáz képet láttam már erről a helyről, mit fogok érezni, milyen a valóság a csodás Instagram-fotókhoz képest, mennyire turistás?

Tipp: Akár 2,5 euróba is kerülhet óránként a parkolás, mi a Spar mellett található parkolóban tettük le az autót óránként 1 euróért.

A Bled-i tó Szlovénia második legnagyobb tava, melyet gleccserek formáltak és morénák vesznek körül. A tóhoz érve egyből a „szelfi-stégbe” botlottunk, a szivecske még karácsonyi díszben pompázott. Körbesétáltuk a tavat, élveztük a kis szigetről hallatszó harangszót (a babona szerint, aki háromszor meghúzza a harang kötelét, annak nagy szerencsében lesz része) és a tó fölé emelkedő sziklán álló vár és a környező hegyek látványát. A szigeten épült barokk stílusú Szűz Mária búcsújáró templom helyén a kereszténység előtt a termékenység istennőjének felállított kegyhely, a Živa-szentély állt.

Bled-i tó

Bled-i tó

Nem volt tömeg, a pletnának nevezett helyi gondola-szerű hajók üresen lebegtek a kikötőben. A tó kerülete 6 km és egyből az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne itt futni reggelente. A séta után megkóstoltuk a híres bledi krémest, ami olyan, mint a magyar, de kicsit más: talán sűrűbb, vaníliásabb.

Bőven el lehet itt tölteni egy teljes napot: beevezhetünk a szigetre pletnán (12€) csónakázhatunk (20€/óra), megnézhetjük a várat (11€). Mi viszont szerettünk volna még többet látni a természetből, ha már nem vagyunk helyhez kötve: Bledben azt éreztük, hogy kicsit túl turistás és túlságosan be van építve hotelekkel és éttermekkel. Bár ezen nem kell csodálkozni, mivel még Titonak is volt itt nyári rezidenciája. Mi aznap a kötelező látnivalók helyett továbbmentünk, de biztos visszatérünk még.

Tipp: a bledi látnivalók mellett érdemes felkeresni a Vintgar-szurdokot, erre azonban csak áprilistól novemberig van lehetőség

Bohinji-tó

A Bledben (számomra) elmaradt WOW-faktort a Bohinj-i tó abszolút kárpótolta. Már az ide vezető autóút is hihetetlenül hangulatos volt a hegyek között a Sava Bohinjka folyó partján. A Bohinj-i tó Szlovénia legnagyobb tava, egy gleccser völgyében maradt vissza. A tó neve a szláv Boh szóra vezethető vissza, ami Istent jelent és hát szerintem abszolút illik rá az isteni megnevezés.

A szezonon kívüli látogatásnak meg van az előnye, ugyanis ingyenes volt a parkolás és alig volt rajtunk kívül kiránduló, sokkal természetközelibb élmény volt számunkra. A tél hátránya viszont a korai sötétedés, így nem volt sok időnk.

Bohinji-tó

Érdemes megnézni a Savica vízesést, amely a Száva folyó egyik forrása és a tóba torkollik, innen felduzzadva folytatva útját  Sava Bohinjka néven Bledig, ahol a Sava Dolinával egyesülve immár Száva néven Horvátországon át a bosnyák határ mentén egészen Belgrádig, ahol a Dunába folyik.

Mi pont a tó túlsó felétől, Stara Fužinából közelítettük meg a tavat, ahol egyből a találkozunk az aranyszarvú kecske szobrával. Aranyszarv, azaz Zlatorog történetét először Karel Dežman írta le. A történet szerint a kecskebak arany szarvai kulcsok a Triglavban elrejtett kincshez. Egy trentai vadász beleszeretett egy szép lányba, akinek azzal sikerült elnyerni a szívét, hogy gyönyörű virágokat vitt neki. Egy nap azonban egy gazdag kereskedő elnyerte tőle a lányt – ő aranyozott ékszereket ajándékozott neki. A megalázott vadász elment.

Találkozott a Zöld vadásszal, aki rábeszélte, hogy keressék meg a Zlatorogot és szerezzék meg a kincseket. Másnap reggelre megtalálták a kecskebakot, meglőtték és üldözőbe ették. A megsebzett, haldokló Zlatorog véréből gyönyörű, gyógyító virágok nőttek. A Zöld vadász mondta, hogy meg kell akadályozni, hogy a kecske egyen a virágból, de elkéstek: a Zlatorog megevett egy virágot és új életre kelt. A vadászt megvakította arany szarvainak fényével, majd lelökte a hegyről. A történet szerint az Isonzó folyó mosta partra a holttestét.

Bohinji-tó aranyszarv

A Bohinji-tónak enélkül a történet nélkül is van egy misztikus hangulata a hatalmas, hófödte hegycsúcsoktól, amelyek ridegen magasodnak a tó fölé és amelyek számos lehetőséget rejtenek a kirándulástól kezdve a via ferrataig. A Vogel hegyen található sícentrum, felvonó (retúr jegy: 20,00 €) és libegő, de még zipline-ozni is lehet (15,00 €).

Tipp: Aki érdeklődik a helyi ételek és italok iránt, az a Zlatorogot felfedezheti a Laško nevű sör dobozán is – az IPA-jukat kóstoltuk és kifejezetten jó (nagyüzemi viszonylatban).

Ljubljana

Ha Szlovéniáról van szó, akkor elsősorban természeti adottságai miatt és nem városnézés céljából látogatunk ide. Az előbbiről tudtam, hogy lélegzetelállító, így körülbelül nulla elvárással érkeztünk Ljubljanába, mivel a kirándulóhelyekhez viszonyítva nem mondható népszerűnek, de kellemesen csalódtunk.

A város a kékeszöld árnyalatú Ljubljanica folyó két partján fekszik. Az óváros a folyó kanyarulata körül terül el a várhegy alatt, ahova siklóval is lehet felmenni. Mi ezt az élményt most kihagytuk, inkább az óvárosban kóboroltunk, illetve elsétáltunk egy egészen sajátos városrészhez.

Ljubljana sárkány

A város szimbóluma a sárkány és talán leghíresebb látnivalója a váron kívül a Sárkány híd: négy sarkában egy-egy zöld sárkány emelkedik felénk tátott szájjal. A legenda szerint egy sárkány élt a város melletti mocsárban, amelyet egy Jason nevű lovag ölt meg. A sárkány motívuma fellelhető szerte a városban, a szuvenírek nagy része is sárkánnyal díszített.

Tipp: A cikk elején említettem, hogy szállásadónk welcome drinkkel várt minket, egy helyi fekete áfonyából készült likőrrel, a borovnicával. Ez egy 20%-os, sűrű, édes ital. Mivel a mindenféle kis mütyűrökkel szemben a gasztroajándékokat preferálom, ezért én ebből vittem haza egy kis üveggel, de Ljubljana központjában számos helyi termék kapható, úgymint kézműves édességek, fából faragott tárgyak és natúrkozmetikumok.

Ferences templom Ljubljana

A Ljubljanicát sétálóhidak is átszelik, ilyen a Hármas híd (Tromostovje). A hídról már látni a Ferences templomot, amely rózsaszínes színével tűnik ki környezetéből. Előtte áll a legfontosabb szlovén költő, France Prešeren szobra. Legfontosabb műve a Zdravljica, amely az ország himnusza lett. A szobron található női alak Julija Primic, Prešeren szerelme és múzsája, akivel ez előtt a templom előtt találkozott. Ljubljanában számos templom található, köztük egy ortodox is, amely a szerb lakosságot szolgálja ki elsősorban.

Mesarski most

A Hármas híd és a Sárkány híd között szintén egy gyalogos híd található: ez a Mesarski most, azaz a Hentesek hídja. Minden városban akad egy híd vagy egyéb szerkezet, amire lakatokat aggatnak a szerelmesek, Ljubljanában ezt a célt kicsit furcsa mód a Hentesek hídja szolgálja. Nevére magyarázatként szolgálhat, hogy az egyik végében található a vásárcsarnok, de azt is olvastam, hogy régen a hentesek itt árultak, majd nap végén a megmaradt portékát a folyóba dobták.

Ma groteszk szobrok díszítik a hidat és a környékét: a korláton furcsa vízi élőlények, a híd egyik végében Ádám és Éva áll, a másikban Prométeusz, középen pedig a Szatír állja el a gyalogosok útját. De ezzel nincs vége, a hídról letérve a petkovškovói oldalon még találunk kisebb-nagyobb szobrokat.

Még mindig a folyó partján sétálva belefutottunk egy antik bolhapiacba. Itt nagy volt a nyüzsgés és mindenféle régiséget és kacatot árultak: voltak kinn zsebórák, faliórák, kitömött kecskefej, sakktábla, harmónika, kitüntetések, és amit csak el lehet képzelni.

Metelkova Ljubljanana

Hazaindulás előtt elsétáltunk egy különleges városrészre, amely a Metelkova nevet viseli. Ez a városon belül egy autonóm közösségi és kulturális központ. Korábban az Osztrák-Magyar Monarchia hadsereg, majd a Joguszláv Néphadsereg katonai központja volt. Jugoszlávia megszűnésekor kivonult a hadsereg, alternatív és ifjúsági egyesületek kértek engedélyt az egykori barakkok használatára, amelyet meg is kaptak a városi vezetéstől. Ma ez a meglehetősen underground hangulatú hely fontos összművészeti központ. Ide egyszer vissza kell jönnünk bulizni is.

Tipp: a városban rengeteg kút található, ahol megtölthetjük kulacsainkat ivóvízzel.

Ljubljana

Nekünk nagyon tetszett a város, egyértelműen érdemes lenne itt egy egész hétvégét eltölteni. De ez igaz mindhárom helyszínre: autóban egyszerűen el lehet jutni egy hétvége alatt több helyre, mi most egyértelműen csak a felszínt kapargattuk. Ami nem baj, mert egy nagyjából 5-6 órás autóúttal bármikor visszatérhetünk, ezen kívül még opció lehet a vonat és a Flixbus Ljubljanáig.

Szlovéniában mindenki megtalálhatja a maga számítását: városnézés, hegyek, szurdokok, cseppkőbarlangok, de akár a tengerpartot is célba vehetjük. Az helyiek kimondottan barátságosak és mosolygósak voltak mindenhol. Mi tuti visszatérünk!

Itt megtalálsz:

Blog: travelling-snowflake.blogspot.hu
Instagram: @sznyezsinka

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .