A szlovák hegyek itt vannak a szomszédunkban, bőven van választék, szépen sorakozik egymás mellett a Szlovák Paradicsom, Alacsony Tátra, Nagy-Fátra, Kis-Fátra, nem beszélve a Magas-Tátráról, Liptói-Tátráról, Kócs-hegységről. Ezek mindegyike tökéletes helyszín a túrázni vágyóknak és mindegyik más és más terep és szintkülönbség szempontjából.
A Kis-Fátra magasabb, mint a Nagy-Fátra, a kis jelző a kiterjedésére utal. Legmagasabb csúcsa a Nagy-Kriván (Velky Krivan, 1709m). Budapestről kicsit több, mint négy óra alatt érhető el autóval, ha az M2-t választjuk, egy Pest megyei matricával megússzuk, a szlovák oldalon a 66-os út nem fizetős. Vonattal utazhatunk Pozsonyba vagy Kassára, onnan pedig busszal közelíthetjük meg Terhelyt. Jellegzetes hegység ez a Kis-Fátra, első ránézésre középhegység benyomást kelt, erdővel sűrűn borított kerek hegyhátakkal. Pedig 1100-1400m magas hegyek vesznek körül. Még a hegytetők is fákkal borítottak, közöttük itt-ott pedig sziklák magasodnak.
Nyáron és ősszel érdemes ide túrázni menni, azonban novemberben már kevésbé ajánlanám, csak időjárás függvényében, mert hó is eshet, jeges, csúszós lehet a terep. Télen azonban nagyon jó síterep a Vratná völgye, onnan mennek sífelvonók is.
Nagy-Rozsutec túra (1610m)
Indulhatunk Terhely felől a Jánosík szurdokon át, vagy Stefanovában is találunk egy nagy parkolót, innen a sárga jelzésen kell haladnunk. Stefanovából indulva 1000m szint vár ránk felfele a csúcsig és egy 12km-es kört tehetünk meg.
A Koliba Podziar-nál eldönthetjük, hogy a zöld jelzésen haladunk felfele egy jó hosszú kaptatón a hegyoldalon, vagy a kék jelzést választjuk, ami a Diery szurdokon át visz. Ez utóbbi sokkal látványosabb, vízesések, létrák, sziklafalak tarkítják, könnyebb leküzdeni a szintet. Hátránya, hogy hétvégente sok kiránduló keresi fel, emiatt itt-ott kisebb torlódás alakulhat ki, de ennek ellenére azt gondolom, hogy érdemes volt a szurdokot választanunk.
A szurdok egy nyereghez visz fel, félúton a kék és a zöld jelzés találkozik, itt ki is szállhatunk a szurdok túrából, ha megúntuk a létramászást. A nyereg alatt érhetjük el valahol a szintemelkedés felét, a nyeregben egy szép kis rét vár minket, egyik irányban távoli hegyekre látunk rá, másik irányban a Kis-Rozsutec csúcsa látható, ami innen még kicsit több, mint egy óra mászás.
A harmadik irányba vezet a piros jelzés a Nagy-Rozsutec felé. Másfél órát mond még a tábla, aztán ez változó, hogy kinek mennyi idő alatt sikerül teljesíteni a maradék 1km-t hegymenetben. Az út elején még fák között kaptatunk felfele, aztán ez átalakul sziklás, kicsit saras-csúszós magashegyi terepre. Amikor egy kilátóhelyen először elénk magasodott a csúcs sziklás tömbje, megijedtem, hogy hol vezet ott fent az út. Kissé tériszonyos vagyok, így a kitett részeket nem szeretem, ezért nem is via ferrátázom. Aztán ahogy haladtunk felfele, megnyugodtam, nem volt vészes, nem volt mellettem szakadék sehol, csak meredek volt. Cserébe szép panorámában volt részünk.
Felérve egy hegytetőre, már körpanoráma és viharos szél fogadott, innen még körülbelül 150m méter szint a csúcsig, itt-ott lánccal biztosított szakaszokkal. Lefele két opció közül lehet választani: ugyanazon az úton vissza, csak a szurdok helyett a zöld jelzésen le. Vagy a csúcsról a piros jelzésen lefele, viszont ennek az útnak az eleje sziklás, meredek, cserébe rövidebb.
Ez a túra bővíthető még a Stoh csúcsával, nekünk enélkül is elég volt egy napra. Többször tartottunk pihenőt, kényelmes tempóban haladtunk, sőt lefele már lassabban és nem is voltunk jó kondiban, így 8 óra kellett hozzá. Esőkabát, kényelmes és nem csúszós cipő ajánlott.
Nagy-Kriván túra (1709m)
A Vratná völgyben jár egy kabinos felvonó, szerencsére folyamatosan, az interneten azt olvastuk, hogy csak óránként. Ezzel feljutunk a Kis-Fátra gerincre, amit akár végig is lehet gyalogolni egy pár napos túra során. A felvonó felső állomásától 200m szint és 1km legyűrésével jutunk fel a Nagy-Krivánra, a tábla egy órát jósol erre az útra, jó kis kaptató az biztos. A csúcsról tehetünk egy kis kört is, először a gerincen haladva a pirossal jelzett úton, majd a kéken vissza a felvonó állomásához, ez körülbelül 2,5órát vesz igénybe.
A másik irányba indulva, a zöld jelzésen a Chata pod Chlebom-hoz sétálhatunk el, ahol meleg ételt és süteményt is ehetünk, inni pedig kaphatunk mellé teát, kávét vagy borovicskát is, nem beszélve a Tátrateáról. Ha nem sietünk lefele, gyalog is leereszkedhetünk a hegyoldalban. A felvonó ára egyébként 11 euró, fel-le útra.
Szállás
Stefanovában a Penzion Stárekben laktunk, barátságos fogadó, tökéletes helyen. Az árban a reggeli is benne van és vacsorázni is lehet este 8 óráig. Stefanovában egyébként több panzió közül is lehet választani és a Thermal Hotel Boboty-ot is ajánlom, fenn található a hegyoldalban.
Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy nem csak két napunk van e csodás vidéken, kirándulhatunk egyet a szomszédos Nagy-Fátrában, vagy az Alacsony-Tátrában is.
Várjuk a Te útleírásodat, élménybeszámolódat is az UtazóBázison! Ha nyaralásod, utazásod során gyűjtött tapasztalataidat, élményeidet szeretnéd megosztani másokkal, írd meg nekünk és mi közzétesszük!
