Mindent Mianmarról: mit ne hagyj ki, ha Burmában jársz

Milyen már ez a Burma?

Mianmar vagy Burma Délkelet-Ázsiában Thaiföldtől és Laosztól nyugatra, Kínától délnyugatra, Indiától és Bangladestől keletre található. 1930 kilométer hosszú partvonalát az Indiai-óceán melléktengerei, a Bengáli-öböl és az Andamán-tenger mossa.

Burma csak a közelmúltban nyitott a turizmus felé, amely rohamos fejlődésnek indult az elmúlt tíz évben. A fejlődés jelenleg is tart és olyan gyors ütemű, hogy az egy évvel korábban kiadott útikönyvekben leírtak is esetenként elavult információkat tartalmazhatnak. Az útvonal kiválasztása a tervezés fontos része kell, hogy legyen két ok miatt is.

Egyik ok az, hogy még mindig vannak olyan tartományok Burmában, amelyek nem látogathatók. Ebben a cikkben csak olyan részekről lesz szó, amelyeket bárki szabadon látogathat anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy letartóztatják. Másodsorban a jelenleg is épülő infrastruktúra miatt kialakult egy turisztikai útvonal, amelyről letérni bár érdemes lenne, de nem mindig lehetséges, mert vagy nagyon lassú, vagy nagyon drága lenne.

Az egykori főváros, Yangon

Yangon (Rangun, angolul Rangoon) több, mint hét millió lakosával Burma legnagyobb városa és 2006-ig fővárosa is volt. Délkelet-Ázsia legnagyobb számú gyarmatkori épületeinek otthona ma is virágzó kulturális és kereskedelmi központ és egyben az ország legnagyobb tengeri kikötője is, ahol Burma külkereskedelmének majdnem 90 százalékát bonylítják le.

Kandawgyi-tó
A Kandawgyi-tó keleti oldalán található egy impozáns Karaweik, a klasszikus stílusú királyi uszály másolata.

Yangon 1885 óta volt az ország fővárosa, mikortól a britek Mandalayból ide költöztették a kormány székhelyét. A város lakosságának többsége burmai, de mellettük még indiai, kínai, karen és más kisebb nemzetiség tagjai is lakják. A gyarmati időkből fennmaradt épületek mellett a város etnikai és vallási sokszínűségét jellemző építészeti stílusok keverednek. Yangon nyüzsgő belvárosában, a folyópart mentén található a kereskedelmi központ és számos szálloda.

A Singuttara-dombon, Yangon belvárosától északra, a királyi tótól nyugatra, a város látképét a 99 méter magas Shwedagon pagoda uralja, amely Burma legszentebb vallási helye. A shwe burmaiul aranyat jelent és a Dagon a történelmi terület neve, ahol a pagoda található. 21.841 tömör aranyrúddal fedett, és csúcsát 4531 gyémánt, rubin és zafír borítja. Ezek közül a legnagyobb egy 72 karátos gyémánt.

Az Arany-szikla

Burma másik legfontosabb Buddhista zarándokhelye Yangontól mintegy fél napnyi buszútra található, a Kyaiktyo hegyen. Az „Arany-szikla” egy szirt szélén egyensúlyozó aranyozott gránittömb. A reggel 7-kor a yangoni buszpályaudvarról induló busz dél körül érkezik Kyaikto városba, ahonnan egy dzsungelösvényen 5-6 óra alatt lehet feljutni 1200 méter magasságba (körülbelül 1000 méter szint). Aki nem szeretne gyalogolni, a városkából induló teherautók platóján ülve leküzdheti a szintet. Mivel egy nap alatt nem lehet megjárni az utat, szállást a szikla közelében található szállodák egyikében érdemes foglalni és másnap visszatérni Yangonba.

Arany-szikla
Arany-szikla

Ha csomagunkat is magunkkal visszük az Arany sziklához, visszafelé Bagoban leszállhatunk a buszról és megnézhetjük az ott található 55 méter hosszú Buddha szobrot, majd tovább vonatozhatunk egy éjszakai vonattal az Inle-tó, vagy Mandalay felé.

A legendás vasút

Thaziból, a Yangon-Mandalay vonalon található álmos vasúti csomópontból indul Burma egyik legendás vasútvonala a 247 kilométerre, az Inle-tótól keletre található Shwenyaung városba. A vasút ezen része még a II. Világháború előtt épült és a vasúti kocsik is abból az időből származnak. A gőzmozdonyt azóta leváltotta egy öreg dízel mozdony, de kora megbecsülhetetlen.

A vonat ablakából nézve nem csak az alattunk húzódó mély völgyekbe, de a vasút mellett élő emberek mindennapjaiba is betekinthettünk. Burma ezen része még nem nagyon érintett a civilizáció által. Egy-egy parabolaantennától eltekintve meg merem kockáztatni, hogy a házak, farmok és vonatállomások úgy néznek ki, mint mondjuk 80 évvel ezelőtt…

A táj, az emberek mintha a múltból csöppentek volna közénk. A vonat időnként elér egy-egy állomásra, ahol hirtelen felpezsdül az élet. Mozgó árusok hozzák a finomabbnál finomabb gyümölcsöket, miközben szorgos kezek lepakolják a vonatról a városból érkező javakat.

A vonat 13 óra körül érkezik meg Kalawba, egy 1300 méter tengerszint feletti magasságban található hegyi állomásra, amely 3 napos trekkingek kiindulópontja. Sokan innen gyalog indulnak az Inle-tóhoz, hogy jobban megismerjék a Shan dombokat és az ott élő emberek életét. A trek körülbelül 70 kilométer hosszú.

És ahová a vonat visz: Kalaw

Kalawban épen maradtak a gyarmati időből származó épületek. Ha felülről szeretnénk megszemlélni a települést, érdemes megmászni a Thein Taung pagoda lépcsőit… A központi piactól Délnyugatra sétálva a Hnee pagodához érünk, amely 500 éves bambusz Buddha szobráról nevezetes. Nem messze onnan, a Shwe U Min pagoda mellett található barlangban aranyozott Buddha szobrokat tekinthetünk meg. Az estét az Everest Nepali Food Centerben érdemes zárni.

Kalaw környéke

Kalawból egy egész napos kirándulás a Pindaya barlangok meglátogatása. Pindaya városka mellett a domboldalban három barlang található, azonban csak a legdélebbi látogatható. A barlangban több, mint 8000 Buddha-szobor található. A legrégebbi szobrok a 18. századból származnak. A barlangba a legenda szerint a 12. században épült Shwe U Min (Golden Cave) Pagodából lehet bejutni. A barlang bejáratát 1925-ben szélesítették ki. Ma már lifttel is fel lehet menni a bejáratig.

Shan szövetségi államban, a Shan-fennsíkon, 880 m tengerszint feletti magasságban található Burma második legnagyobb tava, az Inle-tó, amely 22 km hosszú és átlagosan 11 km széles. Felülete közel 120 négyzetkilométer. A tó és közvetlen környezete 1985 óta madárrezervátum.

Házak a tavon

A tó országúton 660 km-re található Yangontól és mintegy 330 kilométerre Mandalaytól. Mindkét várossal jó a busz-összeköttetés. A tóhoz legközelebbi repülőtér Hehoban található, mintegy 35 kilométerre a tótól. Ide mind Yangonból, mind Mandalayból érkeznek és indulnak repülőjáratok. Hehoból a lassú vonattal is megközelíthető a tó, amit erősen ajánlok, amennyiben nem tudjuk vállalni a Thaziból vagy Kalawból történő vonatozást.

A tavon épített cölöpházakban, a tó körül található 17 faluban, valamint 4 nagyobb városban mintegy 70.000 Intha él vegyesen más Shan népcsoportokkal, többek között a Taungyo és a Pa-O (Taungthu) etnikumok képviselői vannak jelen nagyobb létszámban a tó körül. Legtöbbjük Buddhista. Egyszerű bambusz- és faházakban élnek és mezőgazdasággal, illetve halászattal foglalkoznak. Halásztechnikájukról lettek híresek: a férfiak lábukra erősített evezővel hajtják hosszú csónakjaikat, hogy két kezükkel kezelni tudják kúp alakú halászkosarukat. A halászaton kívül a víz felületén, főleg a tó nyugati oldalán kialakított úszó kertekben zöldségtermesztés, de legfőképpen paradicsom és rizs termesztése folyik.

A selyem feldolgozásának is hagyománya van. Textíliák azonban nem csak selyemből, hanem a tavon őshonos indiai lótuszból kinyert fonalból is készülnek.

Templomok és pagodák a tóparton

A tó partja mentén buddhista templomok és sztúpák sorakoznak, amelyek közelében luxusszállodák épültek. Nyaung Shweben, néhány kilométerre északra az Inle-tótól azonban fellelhetőek megfizethető áru szállodák és a hátizsákos turisták is inkább itt szállnak meg. A legtöbb hajós túra is Nyaung Shweből indul, a Yone Gyi út nyugati oldalán található csónakkikötőből. Itt van lehetőség csónakost felfogadni, ha nem szeretnénk iroda által szervezett útra menni.

A Kakku pagodakomplexum az Inle-tótól délkeletre található a Pa-Oh törzs területén. A Pa-Oh a Karen törzsek rokonai. A pagodákat nem egyszerű megközelíteni és kizárólag Pa-Oh idegenvezetővel lehetséges. Helyi irodák segítségét kötelező igénybe venni.

A pagodaegyüttes több, mint 2000 éves és egy négyzet alakú területen több, mint 2500 egymás közelébe épített sztupából áll. A pagodaegyüttes középpontjában egy 40 méter magas sztupa áll, amelyet alacsonyabb sztupák vesznek körbe. A sztupák téglából épültek és stukkókkal borították őket. A stukkókba Buddha alakokat és más szobrokat véstek. A legtöbb sztupa a 17. és 18. századból származik, de számos sztupát i.e. 3. századból származtatják. A legnagyobb pagodát vélhetően Alaungsithun, Bagan 12. században élt királya építtette.

A második legnagyobb város és az ország buddhista központja: Mandalay

Mandalay, Burma második legnagyobb városa és egykori királyi székhelye a mai napig Felső-Burma gazdasági és kulturális központja. A várost Mindon király, Burma utolsó előtti uralkodója alapította 1857 február 13.-án a Mandalay domb lábánál, az Iravádi (Irrawady, vagy hivatalosan Ayeyarwad folyó) keleti partján. Két évvel később vált a burmai királyság utolsó fővárosává, amikor az amarapurai királyi palota átköltöztetése befejeződött. A következő 26 évben Mandalay a Konbaung dinasztia királyi székhelye volt. Az angol gyarmati időben (1885 után) Mandalay megmaradt a burmai kultúra és a Buddhista tanítás központjának, azonban az angolok fővárosi rangjától megfosztották és a fővárost a 720 kilométerrel délebbre található Yangonba helyezték át. Négy év alatt, 1889-re megépült a Yangont Mandalay-jal összekötő vasútvonal és ez erősítette Mandalay kereskedelmi központi szerepét Felső-Burmában.

Az ország 1948-as függetlenedése után is megtartotta Mandalay fő gazdasági, kulturális és oktatási központ szerepét. 1990-ig Felső-Burma legjelentősebb egyetemi városa is volt.

A világ legnagyobb könyve

Ahhoz, hogy szemügyre vegyük Mandalay terjeszkedését, érdemes megmászni naplementekor a 230 méter magas Mandalay dombot, amely meredeken emelkedik ki a lapos fennsíkból. A déli oldalon fedett lépcsőház vezet fel, ahol helyenként mezítláb kell menni, mivel számos templomon és pagodán halad át. Több lépcsősor vezet fel a dombra, de a déli oldalon levőkről látványosabb a város. A déli oldalon két lépcsősor indul felfelé. A legkézenfekvőbb a két – félig oroszlán, félig sárkány őrző istenségek között kezdődő – 1729 lépcsőfokon elindulni. Van azonban egy alternatív délkeleti lépcsőház, amelyről érdekesebb a város látványa, de megerőltetőbb (meredek és néhol nagyon magas lépcsőfokok vannak).

Mandalay számos kolostorával és több, mint 700 pagodájával egyben Burma Buddhista központja is. A Mandalay domb lábánál található Kuthodaw Pagoda őrzi a hivatalos „Buddhista Bibliát”, a világ legnagyobb könyvét.

Amarapura: még pagodák és pagodák

Amarapura Mandalaytól 11 kilométerre délre található. 1783-ban Bodawpaya király uralkodása alatt a Konbaung-dinasztia fővárosává vált. Nevezetességei a Pahtodawgyi Pagoda, az U Bein-híd és a Taungthamani-tó, a Kyauktawgyi-pagoda, a Nagayon-pagoda, a Mahagandayone-kolostor.

In-wa, az Inwa Királyság hajdani központja ma egy kisváros Amarapurától délre. In-wa látványosságai közé tartozik a Nanmyint megfigyelőtorony, a Maha Aungmye Bonzan és a Bagaya kolostorok, valamint az Inwa híd az Iravádi folyó felett.

Mianmar ősi fővárosa: Sagaing

Sagaing – egykoron ősi főváros, 21 kilométerre délre fekszik Mandalaytól az Iravádi folyó mellett. A Bagan felé tartó hajókról jól szemügyre vehető, de egy külön látogatást is megér, mivel a Sagaing-hegyeken több mint 500 kolostor van, ahol mintegy 6000 szerzetes és apáca él. Főbb látványosságai a Soon U Ponya Shin Pagoda, a Kaung Hmudaw Pagoda (a Sri Lankában található Mahaceti Pagoda mása), illetve Ywahtaung-t, az ezüstművesek céhének otthont adó falvat is érdemes meglátogatni.

És amire mindenki asszociál Mianmarról: Bagan

Bagan (Pagan), a Pagan Királyság egykori fővárosa az Irrawaddy folyó keleti partján, Mandalaytól mintegy 180 kilométerre Dél-Nyugatra található. A várost a második században alapították, de virágkorát csak a kilencedik század után érte el, amikor a Pagan Királyság fővárosává vált. 1277 decemberében szűnt meg fővárosi státusza, amikor Myinsaing, Mekkhaya és Pinle átvette a feldarabolódott Pagan Királyság fővárosi szerepét.

A 11. században vált államvallássá a királyságban a Théraváda, a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják. A virágzó kereskedelemnek is köszönhetően a Pagan Királyságban, de különösen Bagan környékén számos templom és pagoda épült. Egyedül a Bagan fennsíkon több, mint 13000 templom és pagoda épült a 11. és 13. század között, amelyből több, mint 2200 a mai napig áll. A romokat is figyelembe véve azonban számuk meghaladja a 4000 építményt.

A 13. és 20. század között Bagan megtartotta vallási központ jellegét és Burma egyik legjelentősebb zarándokhelyeként élt tovább. Ebben az időszakban már csak néhány száz új templom és pagoda épült. A földrengések a legtöbb templomot erősen megrongálták és ezeket csak részben újították fel. A 42 négyzetkilométeres Bagan Régészeti Körzet területén található építmények 3 napra szóló 25 eurós jegy megváltása mellett látogathatók.

Egy hét is kevés, hogy bejárjuk Bagan régészeti komplexumát. Sajnálatos módon burmai utunk itt véget ért és egy éjszakai VIP busszal visszatértünk Yangonba, ahonnan Bangkokon keresztül hazarepültünk.

Ha többet szeretnél megtudni Burmáról, keresd fel személyes blogomat, ahol az ebben a cikkben említett helyszínek külön cikksorozat keretében részletesebben le vannak írva: https://www.csavarogj.hu/

Címkék

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Back to top button
Close